Szép írás és még szebb olvasás – mozgással

“A mozgás sok mindenre orvosság – de nincs olyan gyógyszer, amely a mozgást helyettesítené!” – tartja a görög mondás.

Egyre több helyen halljátok/látjátok, hogy a mozgás az alapja mindennek. Mielőtt egy közhelyes dolognak kikiáltott badarságnak titulálná az ember, érdemes jobban megvizsgálni, hogyan, kinek, mikor, mivel, miben és MIÉRT tud segíteni a M O Z G Á S.

Nézzük a legelejét! Kisbabád születésekor az agyban az idegsejtek közötti kapcsolatok még nem épültek ki. Az az eszközrendszer, ami gyakorlatilag megtervezi ezeket az összeköttetéseket, a MOZGÁS. A mozgás által ugyanis a baba idegrendszerét érő kölünböző stimulációk építik a már említett idegsejtek közötti úgynevezett szinapszisokat, és segítik az ingerületek gyorsabb és hatékonyabb átadását. Ezúton létrehozzák azt a rendszert, mely alapját képezi majd a tanulás képességének is.

mozgásfejlesztés 2

A mozgás tehát nem más, mint a fejlődés motorja, éppen ezért megfelelő mennyiségű mozgásingerre van szükség az ép idegrendszer fejlődéséhez, hiszen annak érettsége lesz majd az alap a kultúrtechnikák elsajátításához. Látható tehát, hogy a mozgásfejlesztésnek komoly szerepe van a megelőzésben és a már kialakult problémák kezelésében egyaránt. Természetesen egy kisbabának és egy ovis gyermeknek más-más minőségű és mennyiségű mozgásingerre van szüksége. Egy gyermek megfigyelésekor, vizsgálatakor és fejlesztésekor is az életkornak megfelelő mozgásminták alapján tudjuk biztosítani számukra a megfelelő ingereket. Nem véletlen, hogy sokszor azzal találkozol a mozgásfejlesztésen, hogy “vissza az alapokhoz” elv mentén a nagyobbacska gyermeked kúszik-mászik a szőnyegen  – csakis jó alapokra lehet építkezni. Ilyenkor gyakorlatilag visszarepítjük az idegrendszert a babakorba, ahol hiányosan épülgettek az idegsejtek közötti kapcsolatok, és el kell kezdeni alapozni, s csak azután építkezni. Bizony, ilyen sokat jelent a korai időszak. A legújabb megfigyelések szerint a gyerekek jelentős része sajnos idegrendszeri éretlenséggel kerül iskolába. Kórosan fennmaradt primitív reflexek, ügyetlen nagymozgás, és még rosszabb finommotorika, hogy a kognitív képességeket ne is említsük – és minderre jön a suli: a megfelelési kényszer, a monotinitás, a magolás és a borzasztóan elhanyagolt mozgás. Vekerdy Tamást biztosan nem kell bemutatnom. 2010-ben megjelent cikke egy nemzetközi kutatás alapján határozottan kimondja: a mai gyerekek kórosan keveset mozognak. Ennek következtében pedig ugye nem épülnek ki megfelelően azok a bizonyos idegpályák, ezáltal a jól formált, tagolt beszéd sem, mely az önálló gondolkodás kialakulásának a feltétele. Tehát nem babra megy a játék. Sokkal többról van szó annál, mintsem hogy az ügyetlen, csetlő-botló gyermeknek hogyan lesz jó jegye testnevelésből, a tét bizony az önálló, kritikai gondolkodás alapjainak létrehozása (többek között).

És hogy mi köze az írásnak és az olvasásnak a mozgáshoz?mozgásfejlesztés 3

“Az írás és az olvasás képessége a nyelvi struktúrákra épül. A nyelvi struktúrákért felelős központok, azok vezérlése az embernek születésétől fogva adottak. Az olvasáshoz 20-32 központ összehangolt működésére van szükség, saját központja nincs” (Csépe, 2006). Ahhoz pedig, hogy ezen központok összehangoltan tudjanak működni, szükség van arra, hogy a gyermek a fejlődés minden állomásán végighaladjon. Persze digitális korunk nem igazán kedvez az írás, olvasás kialakulásának, a kommunikáció mennyisége is minősége is nagyban eltér a korábbiakhoz képest – csak, hogy egy példát említsünk: néhány évtizede percenként 80 szót tudtunk kimondani átlagosan – ma 120-at. Néhány évtizede még volt idő meghallgatni (meghallani!) a másikat – ma rohanunk, hadarunk, ide-oda csapódunk: nagy pofont adva a gyermek beszédészlelésének és beszédmegértésének. A csapból is ez folyik, de hatalmas igazság és hatalmas súlya van: a mai gyerek ideje nagy részét inaktívan tölti a tv, vagy a számítógép előtt. Állandósulnak a háttérzajok, a gyerek gyakorlatilag alig lát helyes beszédmintát. Akkor mégis hogy a csudában várjuk el tőle, hogy beszéde, írása, olvasása rendben legyen? Pontosan azt veszi el a vizualitás, a rengeteg képi inger, ami igazán sokat jelentene a gyermeknek: a mozgásos tapasztalatokat. Tehát a képlet: mozgásos tapasztalatok hiánya –> szenzomotoros éretlenség –> tanulási problémák.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a mozgás az egész személyiségre kihat: erősíti a testet, a lelket, elősegíti az érzelmi és szociális fejlődést egyaránt. A mozgás egyszerűen létszükséglet, a gyerekek számára teret és időt kell biztosítani mozgásos tevékenységek végzésére. Amellett, hogy mindennek persze intézményi keretek (ovi, suli..) között is meg kell valósulnia, az elsőszámú csakis a családi, szülői példa. Mi más is lehetne? 🙂

mozgás

Kapás Gabriella gyógytornász-gyógypedagógus

Szép írás és még szebb olvasás – mozgással :)"A mozgás sok mindenre orvosság – de nincs olyan gyógyszer, amely a mozgá…

Közzétette: Kapás Gabriella gyógytornász-gyógypedagógus – 2017. október 26.

Csernik Ilma és Jelacsik Sutus Ágota nyomán

 

 

 

Leave a Reply