A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők 3: iskolai szorongás

Elkezdődött az iskola. Egy új tanév, mely lehetőségekkel, várakozással teli. Ahol gyermekedet sok öröm, és bánat is érheti. Szülőként izgul az ember, hogy minden rendben menjen: sikerüljön beilleszkedni, legyenek a gyereknek jóbarátai, de ami még ennél is fontosabb, szorongástól, gátlásoktól mentes legyen az iskolai időszak. Az iskolai szorongás sok gyermeket érint, s jelenléte – a lelki nehézségek mellett – az iskolai teljesítményre is kihat.  A tanulás ugyanis nagyon is összefügg gyermeked megelégedettségével, az öröm érzésével, ugyanakkor a negatív élettapasztalatok által szorongás lehet úrrá rajta az iskolai munka során. 

A szorongás egy olyan állapot, melyet feszültség, nyugtalanság, bizonytalanság jellemez. A szorongás optimális szintje teljesen normális reakció egy feszültséggel, stresszel teli helyzetben, azonban a túlzott mértékű aggodalmaskodás teljesítménycsökkentő hatású is lehet.” – hogy egészen pontosak legyünk. Tehát persze, a mindennapi stressz, pici izgulás, izgatottság természetes része az életünknek. Ezek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a szorongás lehet debilizáló és facilitáló hatású egyaránt. Míg a facilitáló szorongás pozitív hatásssal van a teljesítményre, serkenti azt, ezzel lendületet adva a tanulási folyamatnak, addig a debilizáló szorongás totálisan leblokkolhatja a tanulót, rontva ezzel a teljesítményét, ennek következtében pedig képtelen lesz visszaadni a megtanultakat az iskolában.

Szülőként és pedagógusként, legfontosabb feladatunk pedig, hogy észrevegyük és megoldást találjunk, ha egy gyermeken a túlzott, súlyosnak tekinthető szorongás jeleit észleljük.

szorong

Mi jellemzi a szorongó gyermeket?

  1. teljesítményhelyzetben önértékelésük zuhan, nem hisznek magukban, és tudásukban
  2. kitérnek a teljesítményhelyzetek elől
  3. a tényleges sikertelenséget saját alkalmatlanságával magyarázza (“Buta vagyok a matekhoz”)
  4. siker esetén külső tényezőket tesz érte felelőssé (“Szerencsém volt”, “Túl könnyű volt”)
  5. a saját magáról kialaított kedvezőtlen képet megerősíti
  6. gyakran folytat lekicsinylő párbeszédeket (“A tanár úgyis olyat kérdez, amit nem tudok”)
  7. irreális célkitűzéseik vannak maguk felé
  8. gyakran rossz a hangulatuk, a félelem és a kétségbeesés lesz úrrá rajtuk
  9. könnyen elkalandoznak a feladatvégzéstól, tanulási stratégiáik nem hatékonyak
  10. kerülik tudásuk ellenőrzését (nem szeretik az önellenőrő teszteket)

Sajnos sok esetben találkozunk testi, fizikai tünetekkel is: alvászavar, fáradékonyság, nyűgösség, fejfájás, hasmenés, émelygés, hányinger, gyakori wc-re járás.

A szorongásnak különböző típusait különíthetjük el egymástól attól függyően, hogy mi okozza a problémát:

  • teljesítményszorongás: iskolában jelentkező viselkedészavar. Ebben az esetben nagyon gyakori, hogy a gyermek kerüli a kudarcot, mert fél, hogy a szülői szeretetet el fogja veszíteni, ha nem jól teljesít. Olyan családoknál fordul ez elő leggyakrabban, ahol túl magasak az elvárások a gyerekekkel szemben – sok esetben figyelték meg ezt a jelenséget elsőszülött lánygyermekeknél. A teljesítményszorongás jellemző lehet normál és átlagon feletti intelligenciával rendelkező tanulóknál egyaránt.
  • generalizált szorongás: állandó szorongás és aggodalmaskodás jellemző erre a csoportra. Nehezen  illeszkedik be, nem bízik magában, sokszor vigasztalást igényel. Nem nagyon vannak barátai. A kutatások szerint azon család gyermekeire vonatkozik főként, akiknél a szeretet megvonását alkalmazzák büntiként.
  • szeparációs szorongás: erről akkor beszélhetünk, ha a 4 évesnél idősebb gyermek anyja távollétében szorongás jeleit mutatja. Árulkodó jelek lehetnek, ha a gyermeknek reggelente gyakran fáj a feje, pocakja, és nehezen válik el az édesanyjától. Ennek oka gyakran az anyai szerep bizonytalansága, szülői konfliktusok, válás. Kutatások bizonyítják továbbá, hogy iskolafóbia háttere is lehet szeparációs szorongás.

Mit tehetünk, hogy segítsünk?

Tudnunk kell, hogy szülőként, pedagógusként igenis segíthetünk! Sőt, kell segítenünk! Nincs egy bevált módszer, több oldalról kell közelítenünk a problémához.

szorongó

relaxációs módszerek, légzőtechnikák megtanulása (pl. autogén tréning)

problémamegoldó viselkedés megtanítása: beszéljünk az iskolában felmerülő problémákról, és keressünk együtt megoldást. Soha ne legyünk leegyszerűsítőek, mindig törekedjünk arra, hogy átérezzük a gyermek problémáját.

napirend. Egy mindig betartható, kiszámítható napirend mellett a gyermek sokkal nyugodtabban veszi az akadályokat.

vasszigor – iskolakerülés kezelése: ha a gyermek szorongása olyan erős, hogy testi tüneteket is produkál, és nem megy iskolába, nos, ne erősítsük meg benne, hogy ezzel az elkerülő stratégiával célt ér. Ha otthon is van, a délelőtt a tanulásé, ne hagyjuk hogy a takaróba temetkezve önsajnálattal teljen a napja – ez csak erösítené a szorongását.

empátia, együttérzés: soha ne bagatellizáljuk el a gyermek szorongását. Tudassuk vele, hogy nagyon is mellete állunk, és átérezzük a fájdalmát, szorongását. Nehéz megtalálni az aranyközéputat a következetes, szigorúbb elvek és a babusgatás között, de mindenképp érdemes a hosszabb távú hatások figyelembe vételével alakítani döntéseinket.

pedagógusok bevonása. Ha otthon nem tudjuk a család szintjén megoldani a problémát, mindenképp érdemes bevonni a pedagógusokat. A szorongás hátterében gyakran valamilyen tanulási zavar áll, neadjisten az osztályközösségben vannak tarthatatlan állapotok, és gúnyolják a gyermeket.

Egy szó, mint száz: odafigyelés. Ezzel sok-sok gyermek életét tehetjük boldogabbá és probléma- és szorongásmentessé.

Ha kérdésed van a témában, keress minket bátran! 🙂

 

 

Leave a Reply