A tanulás eredményességét meghatározó tényezők 1. – teljesítményigény

Iskola és ovi kezdés nem mindenki számára pozitív és várakozással teli időszak, pláne ami ezután jön: a sok-sok feladat, folyamatos készenlét, és megfelelési kényszer, sok esetben kudarc, ezzel együtt a szorongás és a rossz közérzet. A gyerekekre nehezedő nyomás az életkorral együtt bizony csak nő és nő, és nehéz megbirkózni vele. Hogy gyermekednek könnyebb legyen, szülőként Te is sokat tehetsz a boldogulásáért. Sorozatunkban most közelebb hozzuk azokat a tényezőket, melyek befolyásolják gyermeked iskolai teljesítményét – elsőként a teljesítményigényről ejtsünk néhány szót.

Az emberekre jellemző motivációk közül az egyik legmeghatározóbb az iskolai sikeresség szempontjából az egyre nagyobb teljesítmény elérése, a siker elérése. A teljesítménymotiváció egy gyermek azon késztetését foglalja magában, hogy igyekszik a lehető legjobb teljesítményt elérni annak érdekében, hogy mások és saját maga számára minél értékesebb legyen. Elsősorban a környzeti, külső elvárásokkal szemben próbálnak helytállni (tanárnak, szülőnek, iskolatársnak), de természetesen a folyamatot aktívan formálja a saját magának felállított mérce is.

teljesítmény

Az, hogy gyermeked esetében miként történik a siker és a kudarc kialakulása és megélése, az a saját maga és társas környzete (család és iskolai) által formált ún. igényszint szerint alakul. A gyerekek minden feladat előtt – ez lehet egy tornagyakorlat tesiórán, vagy akár egy matekdolgozat – meghatároznak egy saját igényszintet, azaz hogy milyen teljesítményt szeretnének elérni. Ezt mindig 2 dolog vezérli:

  1. siker elérése
  2. kudarc elkerülése

Az igényszint pedig minden esetben úgy alakulhat csak ki, ha a gyerek saját képességeit és teljesítményét a társaihoz méri, összehasonlításokat végez. Ezzel párhuzamosan persze fontos, hogy teljesítményüknek milyen visszhangja van, milyen reakciókat, értékelést kapnak a környezetüktől – legyen szó az anyukáról, van akár a tanárnéniről. Itt jön képbe a szülői környzet, az, amit a gyermek otthonról hoz: ha támogató családi légkörben nő fel a csemetéd és reális elvárásaid vannak velük és teljesítményükkel szemben, akkor arra bátorítod, hogy  egyre nagyobb célokat tűzzön ki maga elé, és azokat hatékony problémamegoldó képességgel el is érje, vagy legalábbis törekedjen a megoldás megtalálására. Ez annak a módja, hogy gyermeked sikerkeresőnek neveld. Hogy ne féljen a kudarctól, és merjen szintet lépni saját teljesítményében. A sikerkereső gyermek általában nem szereti a számára túl könnyű vagy épp túl nehéz feladatokat, inkább azt részesíti előnyben, amelyet némi fejtöréssel és küzdelemmel ugyan, de biztonsággal megold és siker lesz a jutalma. Ha feladatvégzésre kerül sor, kitartóak tudnak lenni, és szeretnek versenybe szállni is, hogy kitűzött céljaikat megvalósítsák. Persze a kudarctól tartanak, de nem félemlíti meg őket annyira, hogy emiatt feladják a küzdelmet. Inkább arra ösztönzi őket ez a félelem, hogy találjanak egy olyan stratégiát, ami közelebb viszi őket a megvalósításhoz. Ezzel szemben a kudarckerülő gyerek igényszintje irreális: csak a túl könnyű vagy a túl nehéz feladatokat szereti csinálni – melynek eredménye előre látható. Ha gyermekedre inkább ez a jellemző, akkor ő ez kevésbé céltudatos diák, mindig inkább csak külső hatásra cselekszik. Könnyen el lehet téríteni, és megijed a változástól, a nehézségektől. Ez esetben nagyon fontos egy olyan támogató környezet, ahol megismerheti a reális elvárásokat és az ő reális igényszintjét kialakíthassa. Fontos, hogy a kudarcra ne tegyünk rá még egy lapáttal: ne büntessük sikertelenségeiért, hiszen ezzel azt az üzenetet közvetítjük, hogy csak arra törekedjen, hogy a kudarcot kerülje el.

Természetesen mindkét tényező, a sikerkeresés és a kudarckerülés egyidejűleg stabil eleme személyiségünknek, melynek egymáshoz viszonyított helyzetét már az egyén tapasztalatai, a nevelés és a kulturális környezet határozza meg.

teljesítmény

A következő fontos elem pedig a másoktól kapott reakciók. Szülőként, ezen a területen is jeleskedhetsz. A jutalmazás és megerősítés eszközét a pedagógiai gyakorlatban is szívesen alkalmazzák – reméljük egyre több helyen. egy jó megoldásért járó szóbeli dicséret mellett az is fontos, hogy a jó képességet és a megtett erőfeszítést is jutalmazzuk, dicsérjük – hiszen ezzel növelhetjük későbbi teljesítménymotivációját. Amennyiben kudarc éri a gyereket, csakis a változtatható tényezőkre összpontosítva jelezzünk vissza számára – így egy az egyben lehetőséget nyújtunk a javításra, korrigálásra (például ha csak több gyakorlás kellene). Fontos, hogy minden kritika és visszajelzés pontos, korrekt és reális legyen. Hiszen így fogja csak megtanulni és maga hasznára fordítani azt, amit a családtól és amit az iskolától kapott.

 

Reméljük, ezzel az összefoglalóval sikerült közelebb kerülnöd gyermeked lelki működéséhez és a mai teljesítményorientált világ adta kihívásokhoz. A sorozat következő részében a szorongásról hozunk érdekes és hasznos tudnivalókat, tanácsokat.

Leave a Reply